|
Vlies - Nemszövött textilanyagok
Alig van olyan területe mindennapi életünknek, ahol ne találkoznánk a vliesek, nemszövött textíliák valamely képviselõjével. Csak néhány példa: eldobható bébipelenkától a gépjármüiparig, floppylemezek borítójától radarernyõkig, ruházati bélésanyagoktól, a szürõanyagokig, ürkutatástól az intim betétekig minden területen jelen van. Mi ez az anyag, amely annyira sokrétü, hogy ilyen széles skálán felhasználható?
A történet a nemezeléssel kezdõdött: A gyapjú pikkelyes szálszerkezete kiválóan alkalmas arra, hogy folyamatos áztatás és tömörítés, (kallózás) mellett egyre sürübb, szétválaszthatatlan felületet alkosson, amelynek szakítószilárdsága és kopásállósága a szövésnél tartósabb kelmét ad. A  szálbunda kierõsítésére az ötletet továbbfejlesztve kezdetben a képzõdõ hulladékok felhasználására, majd késõbb önálló termékek kialakítására különbõzõ eljárásokat fejlesztettek ki. A feladatot, vagyis a költséges és idõigényes fonást, - szövést kiiktatni a kelmeképzési folyamatbó mára új technológiák egész sora valósítja meg.. A nemszövött (Vlies) termékek gyártása mára önálló és biztos ipari bázist alkot a könnyüipar egyik legdinamikuasabban fejlõdõ szegmenseként.
Az úgynevezett papír vetex - egyáltalán nem papír. Alapanyaga fõként szintetikus szálbunda, németül: "Vlies".
Készülhet poiészter, poliamid, polipropilén alapanyagokból, tágabb értelemben minden olyan szálasanyagból, vagy azok keverékébõl, amelyek a hagyományos textilalapanyagok gyártására alkalmazható. Igy például viszkóz, pamut szálak is felhasználhatók a kelmeképzés kialakításában. A szálbunda összetartása, kierõsítése, a szakítószilárdság növelésének módja különbözõ lehet. Ennek a technológiának alapján csoportosíthatjuk legegyszerübben a vlies termékeket, hiszen a végtermék tulajdonságaira ez van a leginkább hatással.
A gyártási folyamat szerint megkülönböztetünk:
- - szálbunda alapu nemszövött textíliákat, (pl. tünemezelt ill. száltüzött bundák, nemezek, töltõvliesek, vegyileg szilárdított vliesek [chemicalbonded], thermovliesek [thermobonded], spinnvliesek [spunbonded]),
- - olvadékból, vagy közvetlen polimerizációs pl. (Meltblown) eljárással kialakított nemszövött termékeket,
- - nedves eljárással (u.n Nassvlies) készült cikkeket.
A ma leginkább elterjedt gyártási folyamat a szálbundaképzéses eljárás.
A technológia hagyományos kártológépeken is indulhat, amelyrõl az egyenletesen kialakított bundát egyben, folyamatos üzemben szedik le. Itt lehet a szálhalmazt keresztfektetõ beiktatásával magasítani, tömöríteni tüzéssel, (tünemezelés), vagy préseléssel hengerpárok között. Ekkor a szálak még viszonylag lazán kötödnek egymáshoz, utólagos erõsítésre van szükség.
Az erõsítést hagyományosan áttüzéssel, átvarrással is végezhetik, tehát vagy saját anyagával, az elemi szálakkal tüzdelik meg, vagy cérnával, fonallal varrják át. Ez a technológia elsõsorban a hulladékhasznosításban jelentõs, az eredetileg inhomogén, sok esetben szennyezett, különbözõ alapanyagú szálak feldolgozása fõleg így történik.
A szálbunda rögzítését vegyszerekkel, kémiai segédanyagok alkalmazásával is elérhetik: Ez az úgynevezett vegyileg szilárdított vlies (Chemicalbonded). Az alkalmazott vegyszerek valamilyen hõre kondenzálódó mügyantatípusok lehetnek. A laza szálak közé permetezett mügyantacseppek erõsítik meg a bundát, és teszik alkalmassá továbbfeldolgozásra. Igy készülnek a ruhaipari és bútoripari töltõanyagok, töltõvliesek. Ha közvetlenül permetezés után forró préselés mellett kerül sor a mügyanta kötésére, vékony papírszerü alapanyagot kapunk, amely szakítószilárdságát az alkalmazott kötõanyag, a bundavastagság és szálhosszúság, illetve a présnyomás értéke határozza meg. Ezzel az eljárással szinte bármilyen típusú szálasanyagból kelme képezhetõ, tehát pamut, viszkóz, szintetikus szálasanyagok is feldolgozhatók. A gép sebessége 30-40 m/perc. Felhasználása rendkívül sokrétü, a ruhaiparban ragasztóbevonatos vliesek, bevasalható közbélések a fõ feldolgozási terület.
Ha a kártolt bunda legalább 70% szintetikus szálat tartalmaz, az olvadási hõfok közelére fűtött hengerekkel préselve az u.n. thermovlies, vagy thermobonded eljárást alkalmazzák. A papírvékony kelme szakítószilárdságát a bundavastagság, szálhosszúság, illetve az alkalmazott présnyomás ill. hõmérséklet határozza meg. a gép sebessége 50-100 m/perc. A lágy, ámde alacsony szakítószilárdságú kelmét a ruhaipar mint bevasalható közbéléstermékek, vagy a mezõgazdaság, a müanyagipar, egyaránt feldolgozza.
A szakítószilárdság növelése érdekében esetenként a két fent említetrt eljárás kombinációját is alkalmazzák. Igazi áttörést azonban a magas szálhosszúsággal, illetve a végtelen szálak felhasználásával értek el. Végtelen szálak halmazából bundát képezni azonban nem egyszerü technológiai feladat. Megfelelõ sebességgel üzemeltetni egy ilyen rendszerü gépet csak abban az esetben lehet, ha maga a szálképzés, folyamatosan a vliesgyártó gépsoron történik Ekkor a gép sebességének a szálképzõ düznikbõl folyamatosan ömlõ szálasanyag kifolyási sebessége szab határt, és nem az eléiktatott kártológép sebesség. Igy érhették el 100-300 m/perces sebességi rekordot, amely a kelmeképzés és termelékenység területén egyedülálló. Az eljárás a spinnvlies (vagy spunbonded) technológia, amely a kusza szálhalmaz miatt szakítószilárdságban a vele azonos négyzetmétertömegü szövetekét messze felülmúlja. Sajnos hátránya a kötelezõen 100% szintetikus, elsõsorban polipropilén, poliészter, ritkábban poliamid összetétel, és a magas minimális legyártható tételnagyság, (elsõsorban a gyorsaság és az átállási veszteségek miatt). Felhasználási területe a müszaki szövetektõl a mezõgazdasági u.n. agrofóliákig, az építõiparban a geotextíliák, szabadföldszigetelések, a ruházati iparban mübõrök elõállítására használják.
A nem szálbunda alapu eljárások a következõk:
A meltblown, vagy olvadékból létrehozott nemszõtt kelmék ipari jelentõsége rendkívül nagy, és egyre inkább növekvõfélben van. A vegyszereknek ellenálló, láng -és füstmentes, magas szakítószilárdságu kelmék elsõsorban a müszaki szövetek területen tünnek ki, a munka és védõruházattól kezdve a gépipar, szigetelés, árnyékolástechnika terén hóditanak.
A nedves eljárással készült vliestermékek (u.n. Nassvlies)alapvetõen a papírgyártás technológiájával készülnek. Amennyiben az elemi szálak tartalma több mint 60%, vliesrõl, ha kevesebb, papírról beszélünk. A felhasználási terület a papíréhoz hasonló, a textiliparban elsõsorban könnyen téphetõ hímzésalátétek készítésére használják.
|
