|
A közbélések fejlõdése mindig párhuzamosan haladt a ruhaiparban felhasznált alapanyagok, szövetek, kelmék fejlõdésével, a modern kikészítési eljárások széleskörû elterjedésével. A kezdetekben csak merevítõ célzattal kifejlesztett u.n. „ragasztóanyagos közbélések" ma már a ruhaipar szinte minden területén megtalálhatóak, funkciójukban a merevítéstõl a telítésig, a formaképzéstõl és modellkialakításig a divatszakma egyik meghatározó kellékei. A mellvásznak keményítésétõl a szinte hártyavékonyságú önmagában ragadó, sõt öntapadó béléskellékekig nem is volt olyan hosszú az út. A közbélésgyártók az 50-es évektõl kezdve folyamatosan fejlesztik technológiájukat, a felhasznált „ragasztó" és hordozó alapanyagokat, mindig a divat és a feldolgozóipar igényeinek megfelelõen.
A következõkben a ragasztós közbélések gyártástechnológiájának fejlõdésérõl, új ragasztóanyagok illetve hordozó- bélésalapanyagok megjelenésérérõl, és ezek feldolgozásának lehetõségérõl lesz szó.
Bélésanyagok - alapkelmék
A kezdeti állati szõr tartalmú bélésanyagoktól, - amelyet a fent említett gyantával ragasztottak a felsõszövethez - napjainkban az alapanyagok elképesztõ bõsége áll rendelkezésre. A szövött, kötött hurkolt kelméktöl a nemszövött (vlies) termékekig minden kelmeképzõ eljárás megtalálható a ragasztóanyagos bélések alapanyagaként. A szövetek, hurkolt kelmék 40-250 g/m területi sûrûségben, a vliesek 18-110 g/m-ig bélés alapanyagként felhasználásra kerülnek. Szinte minden ragasztandó részegységhez van speciálisan arra kifejlesztett béléskelme. A ragasztandó bélésanyagnak sok, egymásnak sokszor ellentmondani látszó követelménynek kell eleget tennie:
- Együttmûködni a szövettel, hõ, mosás, vegytisztítás hatására bekövetkezõ méretváltozása nem lehet eltérõ a fõszövet méretváltozásától
- A felhordott ragasztóanyag nem üthet át sem a bélés másik oldalára, sem a fõszövet oldalára
- Sima, nyugodt árukép
- Lágy fogás, préselés elõtt és után
- Nem látszhat át a ragasztóanyag a felsõszöveten áttetszõség, kidomborodás
- Nem károsodhat hosszabb állás után sem
- Jó szintartóság
- Jól szabható, varrható, stancolható legyen, nem károsíthatja a feldolgozás eszközeit
- Jó viselési tulajdonságok (fiziológiai) légáteresztés, hõszállítás
Vlies termékeknél még néhány további követelmény:
- Modellpontosság
- Területi stabilitás
- Formázhatóság
- Alacsony pilingesedési hajlam, nincs szálátbújás
- Elegendõ szakítóerõ a feldolgozáshoz
A korszerû bélésanyagokkal szemben támasztott követelményrendszert a gyártók nagy része ma már teljes mértékben kielégíti. Ezt elsõsorban a hordozókelmék, az un. közbélés alapkelmék széleskörû választékával érték el.
Az alapanyagok fejlõdésében a hagyományos pamut - viszkóz, viszkóz poliészter szövetek mellett a vetülékbefektetéses lánchurkolt kelmék gyors elõretörését figyelhetjük meg. Ennek hátterében a termelékenység, a lánchurkolt termékek finomsága, rugalmassága, formázhatósága, sokoldalú felhasználhatósága áll.
A közbélés kikészítési eljárásai ugyszintén igyekeznek lépést tartani az alapanyagok fejlõdésével: megjelentek a rugalamas, srtech hatású termékek, nem csak a szövet, hanem a vlies alapanyagok között is.
A mikroszálas (microfiber) és a hasonló sûrû szovetszerkezetû kelmék megfelelõ aláragasztása szintén új kihívást jelentett a bélésanyaggyártók részére.
A velük együtt mozgó vlies termékek elasztikussá váltak. A vliesgyártás fejlõdésével a kezdeti kémiai kierõsítésû vlieseket felváltották a lágyabb, jobban kezelhetõ test és környezetbarát thermovliesek, összetételben poliamid, poliészter sõt pamut-viszkóz-poliamid keverék alapanyagok.
A keresztfektetéses vliesek (u.n. Crossfade) kifejlesztésével már minden irányban azonos szakítóerõ és rugalmassági tulajdonságokat fejlesztettek ki.
Megjelentek az elsõ spinvlies (végtelen szálból készült vlies) bélésanyagok, amelyek kitûnnek a szövetekhez mérhetõ szakítási tulajdonságaikkal.
Jelentõs elõretörés tapasztalható a fonalerõsített vliesek piaci növekedésdében, amelyek szinte átmenetet képeznek a hurkolt bélések és a nemszövött termékek között. A kezdetben hõrögzítettlen, hõ hatására méretváltozást szenvedõ poliészter láncot már hõrögzített poliészter, vagy poliamid végtelen szálak váltották fel, igy ezek a típusok alkalmassá váltak nagyobb akár egész eleje beragasztásokhoz is.
Nem csak a súlynövekedésben, hanem terjedelmében is újdonság tapasztalható a nemszövött ragasztós bélések megjelenésében. Szinte már töltõvlies vastagságban (0,5 -0,8 cm) állítanak elõ bevasalható bélésanyagokat 30-40 g/m területi sûrûséggel a felsõruházati szektor részére.
Ugyancsak a vlies termékek esetében fejlesztették ki a mindkét oldalán ragasztóanyaggal ellátott közbéléseket, amelyek szendvics szerkezetû ragasztáshoz alkalmazhatóak.
Szót kell ejteni az önmagában felvasalható, hordozóanyag nélküli fátylakról, hálókról, amelyeket varrást, elõkészítést segítõ célzattal alakítottak ki. Ezek nem tekinthetõk hagyományos értelemben bélésanyagoknak, bár elterjedésük növekvõben van. A termékek szélessége, a 200 cm-tõl az 1 cm-ig terjed. A szalagokat meghatározott távolságban perforálják.
|
